Skip to content

Szerintünk a jó olívaolajnak nem kell rejtélyesnek lennie. Itt őszintén válaszolunk a leggyakoribb kérdésekre. Ha nem találod, amit keresel, írj a honest.olaj@gmail.com címre, mindig szívesen beszélgetünk!

Honnan származik az Honest Toil?

Az Honest Toil kis családi gazdaságokból származik: részben a sajátunkból, részben a környékbeli falvak termelőitől. A görögországi Nyugat-Peloponnészoszon, Kyparissiában élünk és dolgozunk, itt vagyunk otthon. Nem óriásbirtok vagyunk, a saját fáink termése nem lenne elég egyszerre a családnak és nektek is, ezért dolgozunk együtt más helyi kistermelőkkel.

Milyen olívabogyót használtok?

Az Honest Toil 100%-ban koroneiki olívából készül. Ez az a fajta, amit nálunk mindenfelé látsz: Görögország egyik legrégebbi és legjellemzőbb olívája, jellegzetes füves ízzel és természetesen magas polifenoltartalommal.

Mikor érett a bogyó a szüretre?

A koroneiki bogyó élénkzölden indul, majd érés közben lassan mélylilára vált. Az időjárástól függően decemberre a fán maradt bogyók általában már mind lilák. Mi korán szüretelünk, amikor a bogyók nagy része még zöld. Így a legintenzívebb az ízük, és ilyenkor a legegészségesebbek is.

Korai vagy késői szüret?

A Nyugat-Peloponnészoszon a korai szüret időjárástól függően október közepétől november közepéig tart. Ilyenkor az olaj íze sokkal intenzívebb, és több benne a sok értékes polifenol is. Viszont egy bogyóból ebben az időszakban kevesebb olajat lehet kinyerni. Vannak gazdák, akik inkább várnak a későbbi szüretig, amikor a bogyók olajtartalma magasabb.

Milyenek a környékbeli gazdaságok?

Bár a Peloponnészosz Görögország egyik fő olívatermő vidéke, itt a ligeteket nem iparosították és hajtották maximumra úgy, mint például Spanyolország sok részén. A legtöbb liget még mindig családi tulajdonban van, és egy embernek általában csak néhány száz fája van. Errefelé tényleg szinte mindenkinek (meg a nagymamájának is) van egy olajfaligete, a szüre gyakran családi program.

Hagyományos vagy intenzív olívatermesztés?

A körülöttünk lévő gazdaságok mind mikrogazdaságnak számítanak az ipari olívatermesztéshez képest. Sok partnerünknek ötven fája sincs. A ligetek kuszák, szabálytalanok, és pezseg bennük az élet. Az intenzív termesztésben a fákat sűrűn ültetik, hogy a lehető legtöbbet teremjék, kevés tekintettel magára a fára vagy az élővilágra. Emiatt több emberi beavatkozásra van szükség: öntözésre és mindenféle vegyszerre. Az itteni gazdaságok rövid távon talán kevésbé jövedelmezők, mert nem facsarják ki a földet és a fákat az utolsó cseppig. Hosszú távon viszont ellenállóbbak és fenntarthatóbbak.

Miért fontos az EVOO-nál a szüret dátuma?

Mert az olívaolaj nem csak egy termék, hanem élő élelmiszer, ami helyhez és időhöz kötődik. Egy névtelen, szupermarketpolcon álló olaj mintha elfelejtette volna az eredetét, és vele együtt a vásárló is messzire kerül attól a földtől, ahonnan az olaj jön, és hogy mikor készült. Az extraszűz olívaolajnak életciklusa van: késő ősszel vagy kora télen szüretelik, aztán a következő egy-másfél évben fokozatosan érik. Ez a leghosszabb idő, amíg érdemes eltartani. Ezalatt sokat változik az íze és a tápanyagtartalma is. A szüret dátuma ezért kulcsfontosságú: elárulja, honnan és mikorról származik az olaj, és hol tart az életciklusában.

Hogyan szeditek le az olajbogyót a fáról?

Az ipari olajfaligetekkel ellentétben a mi szabálytalan kis ligeteinkbe nem férnek be nagy gépek, ezért kézi eszközökkel dolgozunk. Villákat, gereblyéket és motoros rázóbotokat használunk, hogy óvatosan a fák alatt kifeszített hálókba rázzuk a bogyókat. Időnként megállunk a nagy kapkodásban, körbeüljük a szép halom olajbogyót, és kiszedjük belőle a nagyobb ágakat. Nálam ez a folyamat legjobb része. Aztán az olajbogyókat hatalmas jutazsákokba töltjük. Ezek a zsákok olyan régiek, mintha mindig itt lettek volna, és évről évre újrahasználjuk őket.

Hogyan jutnak el a bogyók a présbe?

Minden nap végén elvisszük a bogyókat Alexander vagy Sakis olajprésébe. Itt az idő és a távolság is kulcsfontosságú: leszedés után a bogyók erjedni kezdenek, ezt pedig szeretjük minél inkább lerövidíteni, mert növeli az olaj savasságát. A prés közelsége is olyan előny, amiben a kis gazdaságok jobbak az ipariaknál. Nálunk minden faluban van legalább egy, de inkább több olajprés; gyakorlatilag sosem vagy tíz percnél messzebb egytől. Esténként a legnagyobb a pörgés, mert mindenki beviszi a termését, és persze szeretné, ha rögtön feldolgoznák. A prések ilyenkor sokszor éjszakába nyúlóan dolgoznak, hogy másnapra kész legyen az olaj. Ez az egész folyamat annyira helyi, közvetlen és bizalmon alapuló, hogy a globális világban talán kicsit nehéz is elképzelni.

Mi történik az olajprésben?

Az extraszűz olívaolaj nem más, mint kifacsart olívalé: nincs benne vegyi eljárás, nincs hevítés. Az olajprés tulajdonképpen egy óriási gyümölcscentrifuga. A bogyókat megmossák, a levelek nagy részét kirázzák közülük – bár néhány mindig becsúszik. Kevés vizet adnak hozzá, hogy segítsék a kinyerést, összezúzzák a bogyókat, majd a kinyert léből szétválasztják a vizet és az olajat. És voilá: a másik végén már folyik is a friss, zöld olaj. A visszamaradt olívamasszát, azaz a magot és a héjat, még egyszer le lehet préselni gyengébb minőségű olajért, de fűtésre is lehet használni. Semmi sem megy kárba.

Miért fontos, hogy közvetlen kapcsolatunk legyen a présekkel?

A talaj, a termesztési döntések és az időjárás mind nagyon fontosak egy jó olívaolajhoz. Arról viszont ritkábban beszélünk, mekkora jelentősége van magának a présnek is. Ha az olajbogyó-termesztés mesterség, akkor a préselés művészet. A gépek, a hőmérséklet és az időzítés mind befolyásolja a kész olaj ízét és minőségét. Tizenöt éve dolgozunk szorosan három préssel és a vezetőikkel: Sakisszal, Alexanderrel és Anastasival. Mindegyik családi vállalkozás, ahol a tulajdonosok szülei is aktívan részt vesznek a munkában. A tudás pedig generációról generációra öröklődik.

Mit jelent az, hogy extraszűz? És a hidegen sajtolt?

Az extraszűz olívaolaj nem más, mint hidegen sajtolt olívalé. Kifacsarják a bogyót, az eredmény pedig a palackodba kerül. Ideális esetben nincs keverés, hevítés vagy más beavatkozás. Az extraszűz minőségnek azonban vannak további feltételei is: az olaj savassága 0,8% alatt van, és a préselési folyamatnak 27 °C alatt kell maradnia. Az extraszűz olívaolaj tehát definíció szerint mindig hidegen sajtolt. Magasabb hőmérsékleten sokkal több olajat lehetne kinyerni a gyümölcsből, de mégsem tesszük, mert a minőség rovására menne.

Miért szűretlen?

A szűretlen olívaolajban az olíva magjából és héjából származó üledék is benne marad. Kicsit olyan, mint a rostos almalé: megőrzi a gyümölcs néhány apró darabját és tápanyagait is. Vannak, akik a préselés után megszűrik az olajukat – ez a folyamat sokszor vegyszerekkel is jár. A szűrés stabilabbá teszi az olajat, ami így hosszabb ideig eláll, de ez nálunk nem szempont, mert mindig szürettől szüretig dolgozunk. Mi így szeretjük, a legnyersebb, legvalódibb formájában, amikor tényleg érezni rajta, hogy egy gyümölcsből származik. Az állaga selymes és sűrű, gyönyörűen működik hummuszra locsolva, de főzni is tökéletes vele.

Availability